A koffeinmentes kávékkal fogunk foglalkozni egy kicsit!

Korábban hallottam egy történetet, ami mellett nem tudok, nem szabad elmenni, mert gondot okozhat.

Egy vendég kért egy kávézóban egy koffeinmentes kávét.

Nem tudtak adni neki, de azt taláták ki a pultban állók saját hatáskörben (mondván: MEGOLDJUK), hogy rövidebbre engedik neki az espressot (vagyis ristrettot készítettek), mert így alig van benne koffein. De ez nagyon nem igaz.

Az espresso és a ristretto koffeintartalma ha nem is teljesen, de nagyon hasonló egymáshoz (mondjuk ha az espresso 70 mg, akkor a ristretto kb. 60-65 mg koffeintartalmú), szóval az erre érzékenyeknek nagy gondot okozhat ez a mutatvány, vagyis ez nem helyes hozzáállás.

Ha nincs, akkor bele kell állni, hogy nincs és kész.

Nálunk mindig van, mert nagyon finom és vannak koffeinre érzékenyek, akik kifejezetten keresik is.

Persze a koffeinmentes kávék is tartalmaznak minimális koffeint, de ez nagyon minimális, nem számottevő!

Egy kis ismeretterjesztés fog következni.

Az instant kávé lesz ma a téma

Hogyan készül? Mármint maga az instant por?

Sokan azt gondolják, hogy ez kávéőrlemény, csak nagyon meg van őrölve, szinte púderfinomságúra, de ez nem így van!

Ha így lenne, akkor ha vizet öntenénk hozzá abból a célból, hogy kávét készítsünk belőle, akkor a végén maradna kávé zacc is a csészében, de instant kávé esetén ugyebár ez nem így van.

Hogyan készül igazából?

Tulajdonképpen arról van szó, hogy nagyon finomra leőrölnek egy jó nagy adag pörkölt szemes kávét és utána forró vizet adnak hozzá, vagyis egy kifejezetten erős, túloldott kávé italt készítenek belőle.

Utána pedig ebből a túloldott italból elvonják a vizet, és az eljárás végén ott marad ez a barna por, ami tulajdonképpen a kávé italnak a szárazanyagtartalma! Ha ehhez forró vizet adunk, akkor újra kávé ital lesz belőle.

Mi a különbség a Chai Latte és a Cafe Latte között?

A Cafe Latte egy igen népszerű kávés ital, aminek alapja egy espresso, amihez tejet és tejhabot adunk hozzá.

Méretét tekintve minimum 2,2 dl és ennek felső határa a “csillagos ég”, bár jobb ezt maximum 3 dl-nél meghúzni, ennél több tej ugyanis már annyira elnyomja a kávé ízét, hogy szinte már nem is érezni benne.

Lényegében ő a tejes kávé! (A képen is ő látható)

A Chai Latte nagyon hasonlít a Cafe Lattéhoz, csak nála nem egy espresso, hanem egy téli fűszeres fekete tea adja az alapot. Espresso nincs is benne (vannak olyan változatai, amihez adható kávé, de az eredetiben nincsen).

Tejjel és tejhabbal készül.

Mézzel készítve tiszta Karácsony íze van.

Habár főleg téli ital, ennek ellenére nagyon sokan fogyasztják tavasszal és nyáron is.

A barista szót többféleképpen szokták ejteni, mint például bariszta, bárista, barista (s-sel).

No de melyik a helyes?

Nézzük csak:

Olasz eredetű a szó, ők bárisztá-nak ejtik, ami nyilván nekünk magyaroknak nem annyira áll a szánkra, és ha minden igaz, egy nyelvész professzor állítása alapján a magyar nyelv szabályai szerint (sajnos forrást most nem fogok tudni megjelölni, de utána fogok keresni) mi akkor mondjuk jól, ha a barista (vagyis ténylegesen s-sel) szót mondjuk.

És valljuk be őszintén, talán ez is áll legközelebb hozzánk, ezt tudjuk a legkönnyebben elfogadni, alkalmazni.

Sokszor kapjuk meg a kérdést, hogy otthoni espresso készítéshez lehet-e használni kézi őrlőt?

A válasz: igen!

Persze itt is vannak fokozatok, vannak kevésbé jó és kifejezetten jó választási lehetőségek.

Az olcsóbb, belépő kategóriás őrlők előnye, hogy kedvező az áruk, viszont hátrányuk, hogy kifejezetten melós velük leőrölni az espressohoz szükséges finom őrleményt (sokáig is tart és fárasztó is), illetve a szemcseméret nem lesz egységes, nem lesz teljesen tiszta az elkészült espresso íze (hacsak nem szitálunk – ami esetben viszont sok lesz a veszteség).

A “kicsit” drágább, profibb kézi őrlők előnye, hogy gyorsak, egységes szemcseméretet lehet velük előállítani és tartósak (örök élet + 1 nap). Az ilyen őrlők ára kb. 7-9-szerese az olcsóbbaknak, de megéri beruházni rájuk!

Hagyományos hosszú kávé, alias Lungo lesz a mai téma.

Hogyan készül?

Tulajdonképpen praktikus okokból túlengedik (mi nem, mindjárt ki is fejtem, hogy miért) az espressot (bár helyesebben ezt úgy kellene készíteni, hogy őrlőt kellene állítani, tulajdonképpen durvítani kellene a szemcseméreten az espressohoz használthoz képest, ezért kb. ugyanannyi idő alatt készülne el mint a presso, csak mivel nagyobb a szemcseméret, ezért gyorsabban halad át rajta a víz, így hoszabb lesz az ital. Ez a módszer kicsit nehézkes pörgős időszakokban, szóval nem jellemző, hogy így készítik el), így lesz hosszú.

Csak így sajnos túloldódik a “fekete” és keserű lesz így teljesen eltűnnek a kávé valódi ízjegyei, pedig nálunk az lenne a fő cél, hogy bemutassuk azt. Azt az ízt, aminek “előállításáért” annyian (termesztők, szüretelők, feldolgozók, szállítók, pörkölők) annyit fáradoztak előttünk.

Szóval mi ezt az italt nem készítjük, helyette ajánljuk a filter eljárással készült kávékat, vagy a long blacket vagy az americanot, ha valaki “hosszú” kávét szeretne fogyasztani!

A Kaf-fa nevezetű kávés italunk nevéhez egy kis magyarázat!

Miről kapta a nevét? Ez egy kicsit sokrétű, de mindjárt kifejtjük részletesen.

Ugye ez egy, a FaÜgyelet
és a Kék Elefánt közös tavalyi projektjéhez tartozó ital. Ha valaki elfogyasztott egy Kaf-fát nálunk, akkor hozzájárult ahhoz, hogy fákat ültessünk Szegeden november környékén.

Szóval az ital neve jött egyrészt a “fa” szóból, illetve utal egy etióp tartományra (ugyebár Etiópia a kávé őshazája) a Kaffa-ra, meg természetesen nem tudtuk kihagyni a kafa (klassz, csúcs, jó, szuper) szóval való játékot sem.

Mi alapján választottuk az összetevőket az italhoz, milyen elvek mentén készült?

Ha már nyári ital és köze van a fákhoz is, akkor:

– legyen hideg, frissítő

– legyen benne zöld

– legyen kicsit barna is

– valamilyen levél jól mutatna benne (a menta levél adta volna magát, de a bazsalikom sokkal de sokkal jobban illett az ízvilághoz).

A végeredmény egy igazán kellemes, frissítő és élénkítő kávés ital lett!

Mennyi idő kell, hogy a kávécserje termővé váljon?

Kb. 3-5 év!

Ezidő alatt rengeteg munka van vele, utána meg persze le kell szüretelni a kávécseresznyéket, majd fel kell dolgozni azokat, utána pedig a kávészemeket be kell zsákozni, majd a zöldkávét el kell juttatni a pörkölőkhöz, akik nagy odafigyeléssel megpörkölik azokat, majd a pörkölt kávéból a baristák nagyszerű kávé italokat állítanak elő a vendégek részére!

Amint jól látható, a kávés termelési lánc mögött rengeteg, gondos odafigyeléssel végzett munka van (pláne ha a minőségi kávékészítésről van szó).

A specialty irányzat célja a kávé valódi ízének bemutatása a vendégek részére!

A láncolat végén álló baristáknak (de a lánc többi részén levőknek is persze) nagy a felelősségük, hiszen akár egy apró készítésbeli hiba azt eredményezheti, hogy elrejtik azt az ízélményt, amit a minőségi kávék tudnak nyújtani. Azt az ízélményt, amit a vendégeknek be szeretnének mutatni és amiért olyan sokan annyi gondos és szorgos munkát végeztek!

Mi a szegedi újhullámos Kék Elefánt kávézóban ennek szellemében dolgozunk! Ezért is láthattok nálunk minőségi kávégépet és őrlőt, szuper kávékat, mérleget, stb!

Természetesen a végső célunk, hogy a lehető legjobb kávé italokat adhassuk Nektek!

Aki csak jártas a kávékészítésben, meg fogja erősíteni, hogy a kávékészítés legfontosabb záloga nem az eszköz, hanem a tudás maga!

Mit gondolsz?

Ha valakinek van egy zseniális és nagyon drága fényképezőgépe, biztos, hogy kiemelkedő képeket fog tudni készíteni?

Vagy ha beszerzek egy remek sütőt, akkor máris én leszek a világ legjobb szakácsa?

De kérdezhettem volna azt is, hogy ha beszerzek egy ecsetet, akkor már egyből a kisujjamban van a festészet?

Természetesen a válasz mindegyik kérdésre: NEM

Az eszköznél van sokkal fontosabb dolog is, ha kiemelkedő eredményt szeretnénk elérni!

Visszatérve a fotós példára: láttam már olyan tapasztalt, profi fotóst, aki egy egyszerű mobiltelefonnal sokkal jobb képet készített, mint akinek profi fényképezőgépe volt, de tapasztalatlan volt a fotózásban.

A tudás és a tapasztalat sokkal többet számít az eszköznél

Az eszközt viszonylag könnyű beszerezni, a tudás megszerzése viszont egy kicsit fáradtságosabb és hosszabb ideig tart, de néha sokkal érdemesebb az utóbbival kezdeni, hiszen ha megvan a tudás, akkor már bombabiztosan tudni fogjuk, hogy milyen eszközt érdemes beszerezni (mert ugye nem biztos, hogy a drága és a trendi a legjobb)!

Mit gondolsz, melyik a régebbi? Az eszpresszó gép vagy a kotyogó alapját adó Bialetti Moka Expressz (amit amúgy szintén kotyogóként szokás nevezni)?

[Hogy mi az a kotyogó és miért hívják így, abba most nem mennék bele, ez lehet hogy majd egy későbbi bejegyzés témája lesz.

Egyébként van egy online oktatóanyagunk, aminek a neve Online Kotyogós Mesterkurzus, amiben részletesen megtalálható a magyarázat, meg természetesen megkapsz általa minden tudást, ami ahhoz kell, hogy kompromisszummentesen nagyszerű kávét tudj készíteni a kotyogóddal otthon vagy akár a nyaralás alatt is

Itt minden részletet megtalálsz az oktató anyagról:

https://www.subscribepage.com/kotyogo

Na de vissza az eredeti kérdésre:

Eszpresszó gép régebb óta létezik, mint a Bialetti Moka Expressz

Az eszpresszó gépek előtt nagyon lassan készültek el a kávék, rendszerint áztatásos, forralásos és csöpögtetős eljárásokat használtak az élénkítő fekete ital elkészítésére.

Az eszpresszó gépek nagy nyomás felhasználával sokkal gyorsabban készítettek kávét (az eszpresszó név maga is a gyorsaságra és a nagy nyomásra utal), mint elődeik, csak nagyok voltak, otthon nem igazán lehetett használni őket!

Erre jött válaszul a Bialetti által 1933-ban feltalált Moka Expressz, ami kicsi volt, de gyors, teljesen otthoni használatra tervezve.

Ráadásul az akkori presszógépekhez hasonló kávét állított elő, hiszen nagyjából hasonló nyomással dolgoztak (a régi presszógépek még nem tudták a ma elvárt 9 bar nyomást, inkább csak 1-2 bar-ral dolgoztak, ez miatt egy sokkal, a mai eszpresszókhoz képest hígabb, hosszabb kávét állítottak elő), tulajdonképpen abban az időben a Moka Expressz volt az otthoni presszókészítő!